A Múlt extenzív világában az együttműködés csak egy volt a lehetséges túlélési stratégiák közül.
A Jövő intenzív világában viszont ez az egyetlen.
Minden egyéb – a Jelent uraló elképzelés – az emberi civilizáció kipusztulásához vezet.
Aki mások rovására akar érvényesülni, ideig-óráig uralhatja a világot, de együtt pusztul el az általa lepusztított világgal.
Zeitgeist: Moving Forward
Megbélyegzés és Kirekesztés
Kisfiamnak, Matyikának
Végtelenül sokan vagyunk itt.
Védtelenül vagyunk sokan, mint
fészekből kilökött kakukkfióka
értelmetlenül lehull a porba,
érthetetlenül motyog magába,
életfogytiglani magányba zárva.
És mégis, ha látnád:
hogyan tud mindenen nevetni,
hogyan tud mindennek örülni,
nincs benne félelem, bánat vagy harag,
a Boldogság sületlen kenyeréből egy falat.
Neki minden játék, mint egy kölyökkutyának,
sebeit nyalogatva elcsorog a nyála.
Szemei beszélnek helyette,
kezei örökké remegnek,
lábai saját útjukat járják,
álmai megfejthetetlen ábrák.
Nincs, aki közel kerülhetne hozzá,
bár mindenkit őszinte örömmel fogad.
Egy távoli világ fura kis lakója,
ahol a romlatlanság virágait gyűjtik egy csokorba.
Köztünk van, de egy másik világban él,
némán mutatja az utat, bár mindene beszél.
Felmutatja a Tükröt nekünk,
s mi szemlesütve elfordítjuk fejünk.
Maga az Úr küldte közénk a Földre,
ránk bízta sorsát, hogy tanuljunk tőle,
köztünk élje le angyali életét,
s puszta létével hirdesse az Úr ítéletét:
Istentelenül élünk itt a Földön, és nem félünk,
megfeledkezve küldetésünkről, csak a Mának élünk,
nem híd vagyunk Múlt és Jövő között,
csak a meddő Jelen pöffeszkedő virágainak mihaszna szirmai.
Csak magunkkal törődünk,
így az Isten sem törődik velünk.
Megbélyegzettek és Kirekesztettek lettünk,
mint fészekből kilökött kakukkfióka
értelmetlenül hullunk a porba,
érthetetlenül motyogunk magunkba,
életfogytiglani magányba zárva.
Végtelenül sokan vagyunk itt,
(ez egyben minden baj forrása is)
vagy megpróbálunk egymással megbékélni,
vagy felfaljuk egymást, és már nincs mit remélni.
Előző MoZi ajánlat:
